Istenhit nélkül nem ment volna a sziámi ikrek szétválasztása

Fotó: Isza Ferenc / Index

Hétvégén indul Bangladesbe Csókay András idegsebész orvos társaival, hogy elvégezzék a több mint kétéves műtétsorozat utolsó sebészi fázisát a négyéves sziámi ikerpáron. A világszerte is nagy figyelmet kapott, 26 órás koponya-agy szétválasztó műtét sikerült, az egyik kislány hasonló formában van, mint egészséges kortársai. A másik kislánynál erről még nem beszélhetünk. Index exkluzív interja Dr. Csókay Andrással a nem mindennapi beavatkozásról, embert próbáló lelki teherről és a tudomány beképzeltségéről.

Mennyire akadályozza a koronavírus-járvány az utazást és a műtétet?
Ahogy másokat, minket is érintenek a korlátozások. Nem lehetünk biztosak benne, hogy tudunk-e utazni. Indulás előtt két nappal tesztet végeztetünk. Mindenesetre nagyon időszerű lenne már a befejező műtét. Rabeya, a jobb állapotú kislány koponyáját zárjuk le egy speciális implantátummal. Ezzel már teljes életet lehet élni. Nagyon ritka az ekkora csontpótlás. Az implantátumot a debreceni egyetem Csernátony profeszor úr által vezetett biomechanikai laborja ingyen készítette el, ahogy a másik kislányét is. Most lezárul a több mint két évig tartó sebészeti fázis, és elindul a hosszú rehabilitációs szakasz.

Ahogy nőnek az ikrek, nem lesz szükség újabb implantátumra?
Tapasztalatok alapján, ha most lezárjuk a koponyát, akkor a következő pótlást 10-14 évesen kell elvégezni, és esetleg szükség lehet 16-18 éves korban is egy utolsóra. Nagyon érdekes, de a koponya méret kialakulása egészen kisgyermekkorban befejeződik. Koponyájuk mérete már most is közelíti a felnőttét.
Sziámi ikrek szétválasztása, főleg, hogy a koponyájuk és az agyuk nőttek össze, rendkívül ritka orvosi művelet.
Hogyan emlékszik vissza a tavaly augusztusi monstre műtétre?
A végső idegsebészeti szétválasztó műtét felemelő, de egyben rémálom volt számomra. 26 órás koncentrációra volt szükség. Kétszer kellett lecserélni a vért, mert már rögtön az elején nagyon erős vérzések jöttek. Akkor hittük először kíváló asszisztenseimmel, hogy elvesztjük a gyerekeket. A következő kritikus fázis a 22. órában volt. Annyira egymásban voltak gyűrődve az agytekervények az egyik oldalon, hogy nem ment, ahogy azt korábban elgondoltam. Ha mikrosérülés nélkül akartam volna szétválasztani, kétszer annyi ideig húzódott volna a műtét, amit nem bírtak volna ki. Emlékszem, kimentem vizet inni, és Jézus imádságba merültem, hogy valamit kapjak a Jóistentől. Valami ötletet, hogy mit lehet ezzel csinálni. Meg is jött a válasz: nyugodtan gyorsulj fel, nem kell félned, a gyors regenerációs képességük miatt rendeződni fog az agykéreg sérülése. Így is lett.
Sokszor mondta már, mennyire fontos önnek az orvoslásban is a Istenhit.
Az ilyen komoly műtéteknél nagyon hamar találkozik az ember nemcsak a tudomány, hanem a saját határaival is. Ilyenkor nem kiborulnia kell, hanem térdre borulnia. Jó ideig nem tudtuk, túlélik-e a kislányok a beavatkozást. Tudom, sokan megmosolyogják, de az ima és szent emberektől kért közbejárás működik. A hit és a tudomány ugyanannak az igazságnak a megismerésére törekszik, ezért nem mondhat ellent egymásnak, ahogy Szt.II.János Pál mondta. Mégis gyakran szembe próbálják állítani egymással.
Nem csak a sziámi ikreknél, hanem hosszú, extra agyműtéteknél is érzem, hogy emberi erővel nem megy. De a hit „átlök” ezen a gáton és a beteg meggyógyul.

Hogy vannak most az ikrek?
Amíg az egyik kislány, Rabeya, úgy él, mint kortársai, addig Rukaya, a rosszabbul lévő kislány, bár elmosolyodott már, nem biztos, hogy teljes életet tud élni a későbbiekben. Ennek oka a 33 nappal a műtét utáni súlyos bevérzés, ami nem sebészi ok, de nagyon fáj. Akkora mi már két hete hazajöttünk és nagyon reménykedtünk, de sajnos ez történt. Reménykedünk a rehabilitációban. Aki ezt anyagilag is támogatni szeretné, a számlaszámot a cselekves.org honlapon találja meg. Természetesen imádkozunk a Jóisten további csodáiért, amit eddig is megtapasztaltunk.

A bravúros bőrtágító plasztikai műtétsorozatot, és a sorozatos kiutazásaink szervezését végző Dr. Pataki Gergely mellett velünk jön még az ikreket végig követő Császár Zsuzsa pszichológus is, és alaposan felméri a lányok pszichés állapotát. Ahogy felvételekről látjuk, Rabeya egy egészséges négyéves formáját hozza. Bár sántikálva, de tud futni. Nagyon kell rá vigyázni, nehogy elessen és sérüljön a fejbőr alatt közvetlenül lévő agy. Velünk tart még Csapody Marcell anaesztheziológus, aki a rettenetesen nehéz intenzíves szakaszt irányította 18 napon át. A Jóisten kezeként dolgozott, de a csodák is kellettek az életben maradáshoz.

Mennyire különálló személyiség Rabeya és Rukeya? Egyáltalán, mennyire lehetnek különbözőek az egypetéjű ikrek?

A jobb állapotú kislány mondta, hogy jobb neki így szétválasztva. Mindenre emlékszik, mi történt vele korábban, két különálló emberről van szó. Csodálatos dolog ez. Az egypetéjű iker kutatás, köztük a sziámi ikrek is, világosan mutatja, hogy a fogantatáskor válunk emberré. Ugyanaz a génállomány, neveltetés, mégis két különálló személy. Emberi személyünk nem szüleink és a többi felmenőink keveréke, hanem egy teljesen új teremtés. A szabad akaratnak szeretetnek, megbocsájtásnak nincs agyi lokalizációja, ahogy a kreatív gondolatnak sem. Nem szüleinktől kapjuk ezt, hanem a fogantatás pillanatában történik valami Ez egy nagy misztérium. Ahogyan a világ keletkezése is az. Hogyan keletkezett az a kezdeti mag a semmiből, ami, ősrobbant? Erről semmivel sem tudott többet Einstein, vagy Stephen Hawking, mint az ősember, aki felnézett az égre.
JÓ TUDNIA EZT A TUDOMÁNYNAK, MERT NÉHA NAGYON BEKÉPZELT. AZT HISZI URA AZ ÉLETNEK. HÁT NEM URA.

Tudományos szempontból mekkora jelentősége van ennek a műtétsorozatnak?
Nagyon kevés ilyen műtét van a világon. 1-2 évente 1-2. Az elmúlt 50 évben talán 17 esetet közöltek, de a többségük nem élte túl a beavatkozást. Már egy közlemény megjelentettünk. Pataki dr. a bőrtágításra fokuszálva plasztikai és a szervezési oldalról írt egy orvosi cikket, amit neves USA szaklap közölt. Én most írok a 26 órás koponya-szétválasztó műtét történetéről, és a benne végrehajtott öt idegsebészi innovációról. A cikkel egyben az is a célom, hogy az Istenhit és orvos tudomány nagyon szoros kapcsolatát erősítsem. Kezdeményezésemre Kopp Máriával indítottunk 12 évvel ezelőtt egy ilyen tantárgyat a SOTE-n: Istenhit és orvostudomány néven. Ez hasonlóan fontos számomra, mint a betegek gyógyítása, köztük a sziámi ikrek szétválasztása. Hálás vagyok ezért a Jóistennek.

Olyanok voltak, mint bármelyik gyerek

2017-ben kérték fel a bangladeshi orvosi misszió alkalmával Dr. Pataki Gergely plasztikai sebészt és Csókay András idegsebészt a sziámi ikerpár, Rabeya és Rukeya szétválasztására. Az ikrek épp olyanok voltak, mint bármelyik gyermek: Jártak, mosolyogtak, kommunikáltak a külvilággal, annak ellenére, hogy az agyuk külön-külön kifejlődött, de részlegesen össze is nőtt, ill. az agykéreg összetapadt. Az évekig tartó műtétsorozat első fázisában a közös agyi fő szállítóér-szakaszt választották széjjel egyedülálló endovaszkuláris módszerrel dr. Hudák István idegsebész vezetésével 2018-ban Dakkában összesen 14 órás műtéttel. A második - plasztikai sebészeti - fázis, a speciális magyar tervezésű szövettágító implantátum-rendszer ültettek be Budapesten, dr. Pataki Gergely vezetésével.42 alkalommal történt tágítás 6 hónapon át. 2019 augusztusában érkezett el a döntő beavatkozás, a koponya és az agy szétválasztása egy 26 órás műtéten.

Forrás: https://index.hu/techtud/2020/10/19/csokay_andras_sziami_ikrek_hit_mutet...