Dr. Pári Andrásnak a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) kutatási vezetőjének összefoglalója a budai agglomerációban tapasztalható rendkívül magas ikerszületési arány okairól és az országosan is kimutatható növekedés tényezőiről.

Egyszerre kettő? – Mit tudunk az ikrekről? Röviden válaszolva a feltett kérdésre: nagyon keveset, de már egyre többet.
A professzionális ikerkutatás kezdetei közel másfél évszázaddal ezelőttre tehetők és olyan neves személyek, mint Sir Francis Galton (1883) és Dyonis Hellin (1895) alapozták meg ezt a tudományágat. Egy átfogó, több tudományágon átívelő területről van szó, azonban jelenleg a hangsúly az orvosi, biológiai és genetikai célú vizsgálatokon van, a társadalomtudományi fókusz az utóbbi pár évtizedben került a reflektorfénybe.
Az elmúlt 40-50 évben világszerte látványosan emelkedett a jómódú, fejlett országokban az ikerszületések aránya (Pári, 2022). Ma elsősorban olyan országokban éli virágkorát az ikerkutatás, mint az USA, Hollandia, Dánia, Svédország, Ausztrália és ebben a sorban Magyarországot is meg kell említeni, mert az utóbbi másfél évtizedben hazánkban is nemzetközi szinten is elismert felmérések készültek.

Relatív és abszolút értelemben is több ikerszülés történik napjainkban a világon, mint a korábbi évtizedekben, évszázadokban. A jelenség hátterében az elsődleges ok a családalapítás kitolódása, az anyák gyermekvállalási átlagéletkorának emelkedése, mely nagymértékben növeli annak az esélyét, hogy egy nő ikrekkel legyen várandós. A legnagyobb esély erre az anya 35-39 éves kora között van a kutatások szerint. A második fontos ok a mesterséges megtermékenyítéshez és lombikprogramhoz való jobb hozzáférés. Harmadrészt pedig a genetikai háttér, az ikerszülésre való hajlam az, amit orvosi, genetikai kutatások igazolnak. Talán arra, ha valakinek ikrei születnek, ezt a sorrendet követve találhatunk magyarázatot, de természetesen az egyéni élethelyzetek adják azt az „átlagot”, amivel mi, kutatók foglalkozunk és ebből általánosítunk. Minden várandósság egyedi és megismételhetetlen csoda és ez nincs másként az ikervárandósságoknál sem.
A statisztikákból látjuk, hogy az ikerterhesség nagyobb kockázatot jelent az anya és a baba számára is és sajnos még napjainkban is nagyon magas az ikrek körében a csecsemőhalandóság. Az utóbbi évtizedek KSH adatai alapján még mindig 6-7-szer nehezebb eséllyel indul az iker csecsemők élete, mint az egyesszülött társaiké (Pári, 2014).

Hazánkban az 1990-es évekig ezer élveszületésre kb. 20-25 ikerszületés jutott (kb. 2-2,5%-a az éves születésszámnak), azonban a kilencvenes évek második felétől kezdve 2006-ig az arányszámok 35-36 ezrelékig emelkedtek. Magyarországon 1998-tól látunk komoly ikerszületésszám emelkedést, melyet az említett három okkal tudunk magyarázni. Találkozhatunk még olyan magyarázatokkal is, melyek a megváltozott étrenddel kötik össze az ikerfoganások nagyobb esélyét, de ezek igazolásához átfogó vizsgálatokra van szükség.
A 2010-es évtizedben 30-32 ezreléken „stagnáltak” az ikerszületések. Láthatjuk tehát, hogy ez relatív nagy emelkedés volt a közel egy generáció ideje alatti tendenciáknak, de abszolút értelemben nem tűnik jelentős változásnak. Ha viszont megnézzük, hogy az országban hol születtek nagyobb arányban ikrek, akkor azt láthatjuk, hogy a fővárosban és az agglomerációban, illetve a nagyobb városok környékén történt jelentős ikerszületésszám növekedés. Ilyen a budai agglomeráció is, ahol élünk: rendkívül magas az ikerszületési arány (1. ábra). Még ha nem is érzékeljük, hogy sok iker él közöttünk, de különösen a fiatalabb korosztályokban vannak az átlagnál jóval többen.

Érdekes és kiváló további kutatási téma lehet akár egyetemi hallgatóknak vagy doktoranduszoknak a Zsámbéki-medence gyermekvállalási összefüggéseit feltáró vizsgálat, ami valószínűleg számos demográfiai, gazdasági tényezővel is összefügg. Természetesen kitérve az ikerszületésekre is.
Hivatkozások:
Pári, A. (2014). Main Characteristics of Hungarian Twin and Multiple Births in Official Statistics. Twin Research and Human Genetics, 17(5), 359-368. https://doi.org/10.1017/thg.2014.52
Pári, A. (2022). Chapter 2 - Prevalence of twinning worldwide, Editor(s): Adam Tarnoki, David Tarnoki, Jennifer Harris, Nancy Segal. Twin Research for Everyone. Academic Press, 2022, Pages 9-22, ISBN 9780128215142, https://doi.org/10.1016/B978-0-12-821514-2.00026-X
A beszámoló az Innovációs és Technológiai Minisztérium KDP-2021 kódszámú Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
Készítette:
Dr. Pári András (KINCS, kutatási vezető; PPKE-BTK, egyetemi tanársegéd)

Forrás: https://hirkapszula.hu/f%C3%B3kuszban/ikerszulesek-jelentos-novekedes-a-...