A világ legidősebb egypetéjű iker-sírját tárták fel Ausztriában

A Világ legrégibb ismert egypetéjű (fiú) ikreinek földi maradványai 31.000 évesek. A jelenlegi ausztriai Krems-Wachtberg környékén találták meg őket még 2005-ben és megvizsgálták örökítő anyagukat. Egyikük szülés után halt meg, a másik kb. 50 napig élt és testvére mellé temették. Testük mellett mamutagyar gyöngyöket is találtak. A korábban meghalt testvér fogzománc bárium vizsgálata alapján legalább egyszer szoptatta az anyukája. Egy mammut lapockacsont fedte Őket. A közelben egy 3 hónapos rokonukat (vélhetően unokatestvérüket) is megtalálták.

Feltárták a világ legrégebbi ikertemetését
Genetikai, morfológiai és kémiai vizsgálatokkal azonosították az alsó-ausztriai Kremsben (Wachtberg) található 31 ezer éves kettős sírból származó két csecsemőt, mint egypetéjű ikreket, és megállapították, hogy mennyi ideig éltek. Az eredményekről egy nemzetközi kutatócsoport az Osztrák Tudományos Akadémia részvételével a Nature Communications Biology című folyóiratban számolt be.
Két felső paleolitikumbeli csecsemőtetemet - két csecsemő kettős eltemetését és egy körülbelül 3 hónapos gyermek eltemetését - fedeztek fel 2005-ben az Osztrák Tudományos Akadémia Keleti és Európai Régészeti Intézetének (OeAW ) kutatói az alsó-ausztriai Kremsben (Wachtberg) a körülbelül 31 000 éves honfoglalás kori rétegekben végzett ásatások során. Az ikersírt egy mamut lapocka védte, és Két felső paleolitikumbeli csecsemőtetemet - két csecsemő kettős eltemetését és egy körülbelül 3 hónapos gyermek eltemetését - fedeztek fel 2005-ben az Osztrák Tudományos Akadémia Keleti és Európai Régészeti Intézetének (OeAW ) kutatói az alsó-ausztriai Kremsben (Wachtberg) a körülbelül 31 000 éves honfoglalás kori rétegekben végzett ásatások során. Az ikersírt egy mamut lapocka védte, és jó állapotban maradt fenn.
A felső paleolitikum időszakából fennmaradt csecsemőtemetkezések kis száma miatt a lelet a fejlődés- és evolúcióbiológiai kérdések megválaszolása szempontjából kiemelkedő jelentőségű globális örökség. A kettős sír másolata 2013 óta a bécsi Természettudományi Múzeumban (NHM) van kiállítva.
Nem és életkor a halál időpontjában
Egy 16 fős interdiszciplináris kutatócsoportnak - amely az OeAW régészeiből, a Bécsi Nemzeti Múzeum, a Bécsi Orvostudományi Egyetem és a Ludwig Boltzmann Gesellschaft bioantropológusaiból, a Bécsi Egyetem, a Harvard Egyetem és a Coimbrai Egyetem molekuláris genetikusaiból, valamint a Leobeni Egyetem és a Pennsylvaniai Állami Egyetem izotópelemzőiből és vegyészeiből áll - most nemcsak a három csecsemő közötti kapcsolatot sikerült megfejtenie, hanem a nemük és a haláluk pontosabb meghatározása is sikerült.
A kettős sírból származó, egypetéjű ikrekként azonosított csecsemők eltérő halálozási kora megerősíti a másodlagos temetés céljából történő újratemetés jelenségét, amely a paleolitikumban korábban ismeretlen volt.
Fiú egypetéjű ikrek
A molekuláris genetikai elemzés kimutatta, hogy a kettős sírhely (1. sír) egypetéjű fiú ikreket tartalmazott. Ezzel rendelkezésre állt az "első genetikailag igazolt és legkorábbi bizonyíték az ikerszületésre" - mondta Ron Pinhasi, a Bécsi Egyetem munkatársa. Az ikerszülések gyakorisága a különböző régiókban és korokban ingadozik. Napjainkban ez a gyakoriság növekszik, és 1:85 körül van (az egypetéjű és kétpetéjű ikrek alapján), az egypetéjű ikrek ritkábbak (1:250).
„A paleolitikumból származó többszörös temetkezést felfedezése már önmagában is különleges dolog. Az, hogy a törékeny, gyermeki csontvázmaradványokból elegendő és jó minőségű ősi DNS-t sikerült kinyerni a genomelemzéshez, minden várakozásunkat felülmúlta, és a lottónyereményhez hasonlítható” - számol be Maria Teschler-Nicola, a bécsi NHM munkatársa.
Az önálló sírból (2. sír) előkerült harmadik csecsemő csontvázmaradványai a rossz konzerváltság ellenére is alkalmasnak bizonyultak a genomelemzésre: az ikrek harmadfokú fiú rokona (valószínűleg unokatestvér) volt.
Csak rövid ideig élt
A csecsemők halálakor betöltött életkorát is megvizsgálták. A becsléshez az állkapocs második tejfogát használták - morfometriai adatokat gyűjtöttek, szövettani vékony metszeteket, µCT-elemzést és 3D-rekonstrukciókat készítettek, valamint kémiai elemzéseket végeztek. A hangsúly kezdetben a fogzománcban az úgynevezett „újszülöttkori vonal” (NNL) kimutatására irányult. „Ez az NNL a tejfogak zománcképző sejtjeinek születési stressz okozta működési zavarának terméke. Sötét vonalként jelenik meg a fogzománcban, és megkülönbözteti a születés előtt és után kialakult zománcot” - magyarázza Maria Teschler-Nicola.
Ebből a jellemzőből, valamint a többi testrész fejlettségi fokának figyelembevételével arra lehet következtetni, hogy az ikrek teljesen érett újszülöttek voltak. Míg az egyik csecsemő 6-7 héttel túlélte a szülést, a másik valószínűleg a születéskor vagy röviddel azt követően meghalt. Az ikrek különböző halálozási ideje magyarázhatja a két csecsemő maradványainak eltérő elhelyezkedését is. A 6-7 hetes csecsemő tehát a „másodlagos temetés”során került a sírba. Ez azt feltételezi, hogy a sírt újranyitották - ez kultúrtörténeti jelentőségű megállapítás, mivel bővíti a gravettói temetkezési szokások eddig ismert spektrumát.
Anyatej a születés utáni fogzománcban
Az úgynevezett „szoptatási jelet” a fogzománcban kemometriai elemzésekkel is azonosították. A bárium, amely a születés előtt a placentális gát miatt alig jut be a fogzománcba, a születés után az anyatejből felszívódik, és így a születés utáni fogzománcban tárolódik. Az eltemetett ikrek esetében látható, hogy a korán elhunyt csecsemő legalább egyszer megpróbált anyatejjel táplálkozni, és a 6-7 hetes csecsemő születés utáni fogzománcában a bárium jelének növekedését találták. A másik sírban talált 3 hónapos csecsemőnél ez a jel teljesen hiányzott, ami a táplálékellátás nehézségeire utal.
Az eredmények, különösen a stressz dokumentált jelei és a csecsemők korai halála, egy olyan paleolit kori vadászó-gyűjtögető csoport feltehetően nehéz helyzetét tükrözik, amely valamivel több, mint 30 000 évvel ezelőtt a kremsi Wachtbergen telepedett le.
DOI: https://doi.org/10.1038/s42003-020-01372-8

Forrás: https://www.oeaw.ac.at/detail/news/the-worlds-oldest-twin-burial-deciphe...